A hajnal fáradtan pilled

A harmatágyakban reggel

Mikor a levegővétellel

Emelkedik a melled

Finoman takarja a paplan

Lágyan lehántom alatta van

Szíved dobban a lelked - csendben

Némán lebegsz egy álom-

Szép szerelembálon

Tovatűnik a tavitündér

Felébredsz - döntöttél

Voltál már sírva küzdő büszke

Mosolyogva szenvedő gyönyörű - Te

Változtál és változtattál - nevettél és sikoltottál

Hiába tettél mindent minden tetted hiába követte

Zokogva - kiáltva - szüntelen - szerelem - Nem!

De szeretlek...

Én vagyok aki melletted ébred

remegve - szorítva ölel Téged

Tudom hogy szótlanul nem hihetsz szerelmet

Ne mondjam tett nélkül soha hogy szeretlek

De szeretlek...

Némán lebegsz egy álom-szép szerelembálon

Tovatűnik a tavitündér - felébredsz - döntöttél

A hajnal fáradtan pilled

A harmatágyakban reggel

Mikor a levegővétellel

Emelkedik a melled

Finoman takarja a paplan

Lágyan lehántom alatta van

Szíved dobban a lelked

Csendben - örökre mellettem...

Itt fekszel mellettem - néha forgolódsz, persze. Csendesen változik lélegzeted, ahogy álomból álomba süppedsz. Nézlek Téged a monitor kékes-derengő fényében, figyelem vonásaid rezdüléseit - meg akarom érteni, magamba szívni egy mély sóhaj öntözte gondolatrügyeid illatát.. Milyen érzetek keringenek a pihenő szemhéjak rejtekében? Látni akarom, amit most látsz, érezni, amit érzel - Veled álmodni álmaidat. Ne tartogasd magadnak! Engedd - s én is alszom.. - csak egy Pillentyű..

Vers
Valami ócska szöveg az éterben kavar hogy az agyadig ér,
és ott majd addig dagad egy kételyben, amíg más gondolat már el se fér.
Keresel eleget egy új vételhez - de csak elméletben elég a bér
Nem baj a hitelkeret megsegít - ez az ajánlat ennyit megér!

Refr
Vár rád egy autóbusz, amivel most már csak a pokol a cél,
Kártékony arcot hozz, hogyha szeretnéd hogy holnap is élj!
Rádlép egy tűsarok, és a basball ütő máris elér,
Széttép egy kopasz barom, aki egy hullazsákba bele se fér.

Vers
Lehet hogy látsz még eleget két szemmel, de hidd el ahhoz egy is elég
hogy egy-két pofon után lélegezz mélyebben - vigyorog a beled feléd.
Reklám a filmben kirohansz coláért, hűtött mert ha langyos a lé,
a szénsav íze az ínyedben akár egy friss, zamatos rókáé. - az utcán

Refr
Vár rád egy autóbusz, amivel most már csak a pokol a cél,
Kártékony arcot hozz, hogyha szeretnéd hogy holnap is élj!
Rádlép egy tűsarok, és a basball ütő máris elér,
Széttép egy kopasz barom, aki egy hullazsákba bele se fér.

Refr2
Hármasban jobban megy, a snapszer és a szeretkezés
Nem tudod biztosan - de a tvből ez jön le nem? És
Rádlép egy tűsarok, mikor a basball ütő máris elér
Széttép egy kopasz barom, azt hiszed ketchup, pedig folyik a vér :)

Refr3
Kártékony arcot hozz, hogyha szeretnéd hogy holnap is élj - különben
Rádlép egy tűsarok, és a basball ütő máris elér. - utána
Széttép egy kopasz baromm és te a hullazsákba épp bele férsz, - a sarkon
Vár rád egy autóbusz, amivel most már csak a pokol a cél...

Ugyan már.. egy üres villamoson milyen inger lehet Rád kiemelkedő hatással? A következő megállót jelző néggyel lemaradt fénytábla, vagy a megvilágított magány? Egy milliós nagyvárosban élsz, és egyedül utazol az éjszakában egy villamoson. Ez igen abszurd. Pedig az ablakon kinézve - némi élet:

Egy autó elsuhan. A padon fekszik egy csöves. A sarkon egy részeg kergeti a rókáját.

A zöldbekábult álommanó össze-vissza szórja fehér porát a holland utcácskák felett. Kóborló lelkek simulnak az utcakövekbe, használt utcalányok próbálják magukat a tudattalanba gyógyszerezni, míg a stricik a szomszéd szobában kockapókereznek. Több ezer leláncolt szolga pihen két kerekén, és az épülő buddhista szentély állványzatán feszesen küzd a nejlon az örök-támadó szél ellen. Egy átlagos amsterdami éjszaka.

És ha hattyú lennék?

Egy tárnabálon láttam
Térdig érő, szőke szakállban.
Úgy állt ott ő, mint egy földre szállt istennő.

Megremegett a lábam,
Akár egy taknyosnak - leesett az állam.
Ez szerelem - aki nem hiszi megfejelem!

Oooooo sejtelmes bariton - törp-nőideál.
Oooooo csak az a kár, hogy Gimlire vár!

Átélhetsz akárhány csatát, leverhetsz sárkánygyíkot pteroptát,
Több ezer orkfattyú - egy ilyen nőnek nem elég 100 háború!
Nem számít hány centi a szakáll, mert Gimli tt az igazi sztár
Hisz ott volt Mordornál - és Ő csak rá vár!

erre a "nótára"! :D

Tanítvány: Három hosszú hónapon át voltam úton, hogy eljöjjek hozzád, és Te megmutasd a megvilágosodáshoz vezető ösvényt.

Mester: Igazán megspórolhattad volna magadnak ezt a nagy utat. A megvilágosodáshoz vezetőt pedig ugyancsak.

Tanítvány: Ezt hogy érted, Mester?

Mester: A sokezer lépésed helyett bőven elegendő lett volna egyetlen egy.

Tanítvány: Csak egy lépés?

Mester: Igen. Egy lépés – magad mellé.

(N.L.: Distanz)

Mikor választ vártok az élettől,
És nem szabadultok a kérdésektől,
Minden újabb gondolat egy újabb gondot ad -
Felejtsétek már el őket, ez egy olyan pillanat, mikor

az árnyékból fényasszony nem fél, hogy eltéved;
álomsör, álombor álmából felébred;
a stresszmentes világkép nem csak egy ígéret;
a dallamból húsleves lesz - egyétek meg!

Hiszen a mosópor már gép nélkül is tisztává varázsol,
A pingvinné vált tejszelet magától szánkba táncol,
Igyál egy kis szénsavmentes ásványvizet -
Autót nyersz, ha egyet veszel kettőt fizetsz, mert most

az árnyékból fényasszony nem fél, hogy eltéved;
álomsör, álombor álmából felébred;
a stresszmentes világkép nem csak egy ígéret;
a dallamból húsleves lesz - egyétek meg!

Mámoros ez az eső. Dézsaeffektus, nyomott hangulat, ázás, ásítás. Kész felüdülés a napsütéses nyári délutánok után a mai neodepresszív fiatalságnak. Lehet utálni az életet, az emberiséget - nedves tömeg. Lehet szeretni a természetet (szél, fák, kisállatok, vihar, yupppi). De a legjobb, ha ilyenkor ugrik az ember a Lánchídról a Dunába. Ha kisüt a nap, még szivárvány is lehet.

Kapálózom a ... tengerében. Nem süllyedek, nem is emelkedem, csak kapálózom. Hogy mióta? Nem tudom. Tudod mit? Nem is érdekel - csak kapálózom. Elfáradtam, fázom, de legalább fix helyem van - csak kapálóznom kell. Kapálózzunk együtt!

Nézd meg itt..

Sohasem lesz olyan nyár..
Sohasem lesz olyan nyár..
Sohasem lesz a rendőrség olyan udvarias..
Sohasem lesz a tűzoltóság olyan gyors, és ügyes..
Sohasem, lesz olyan nyár..

Sohasem lesz a cigaretta olyan finom,
A vodka olyan hideg, és tápláló..
Sohasem lesznek olyan aranyos gyerekek..
Sohasem lesz olyan finom a süti,
Az országunkról kialakult kép javítása sosem lesz olyan eredményes,
Már soha, de soha nem lesz olyan a felvágott, a coca cola,
A mustár és a tej..
Sohasem lesz olyan nyár..

A napkelte és napnyugta sohasem lesz olyan csodálatos,
A Hold sohasem ékeskedik már úgy..
Sohasem lesz olyan a tv,
olyan színes az újság..
Sohasem leszel nekem olyan kedves..
Sohasem lesz olyan bölcsenszóló a papok prédikációja,
Sohasem fog olyan szépen játszani az orgonista,
Sohasem lesz Isten olyan közeli, olyan gyengéd és jó, mint most.

Villámlik, és hallani a vas vacogását.
Sohasem lesz olyan nyár..

(Świetliki: Filandia)

A reggeli kakaskukorékolás helyett fegyverropogás hangja szállt a csendes hajnalban tova. Mi szétfagyva, bemeredve kászálódtunk le a platóról. Megtörtént az átadás átvétel - mármint a ruszki katonák átadtak minket ukrán testvéreiknek. "Jo etvagy!" szólt a tiszt, és a kezünkbe nyomott bögrét megtöltötte kőzölgő étellel. Hogy mi volt ez, arra nem jötem rá. Nem éreztem az ízét. Ezek után ásót adtak nekünk, kiirányítottak az udvar közepére, és mi szorgalmas munkába kezdtünk. Száz ásó ütemtelen dobolása a földkéreg legfelső rétegén..

Sic transit gloria mundi! - szólt időszámításunk szerint 300-ban egy buborék Veronában, és a korsó aljáról a tetejére röppent - kipukkadt. Társai megsiratták.
Így múlik el a világ dicsősége! - süvölti ma többmillió buborék, és sorra haláloznak el az óriáshordókban. Mindenki siratja saját magát.

Nem ismerős valahonnan - Emberiség?

Jó lenne, ha valaki átölelne. Nem kell semmi más - csak öleljen meg. Szorítson magához, őszintén, szívből. Szarok a világra, de egy ölelésért a maradék emberségem is odaadnám. Úgy se érek vele semmit itt az utcán. Kihez legyek emberséges? Azokhoz a kopasz barmokhoz, akik még azt is megvámolják, amit nagy nehezen összekoldultam? Kutyát már nem merek tartani.. nem bírnám látni, hogy éhezik. Magamat alig bírom vonszolni, nemhogy egy kutyáról gondoskodjak.. Csak ez hiányzik előző életemből.. bár a fene se tudja, melyik ölelés volt őszinte, és melyik képmutatás (KÖPÉS). Mennyivel egyszerűbb volna minden, ha az emberi faj képes lenne az őszinteségre - nem csak kísérleti, hanem állandó jelleggel.. és jó lenne, ha valaki átölelne.

S. Mária (47), elvált, két gyermek anyja (18,16), korán kelt fel, hogy elmenjen bevásárolni. Mindig korán kel, hogy elkészítse gyermekeinek a reggelit (hiszen minden anya tudja, a reggeli a legfontosabb étkezés). A szomszédos boltba ment, ahogy szokott. Vett egy kiló kenyeret, egy üveg málnadzsemet, egy csomag szeletelt sonkát, egy tubusnyi majonézt, sajtkrémet, egy liter almalevet, két jégkrémet - továbbá egy konzervnyi macskaeledelt 6 éves, ivartalanított kandúrjának, aki a Sárika névre hallgat. Hazament. Kenyeret szelt. Négy felé osztotta. Két-két szeletre sajtkrémet kent, sonkát tett rá, és a tetejére majonézzel rajzolt mosolygós arcot. Három három szeletet pedig megkent dzsemmel, és elcsomagolta, tízórainak. Kiöntotte a két pohárba az almalevet, majd a két jégkrémet mosolyogva tette az asztalra. Végezetül Sárikát is ellátta reggelivel - konzervkaja. A fiúk mohón falták a reggelit, ledöntötték az almalevet, kértek még egy pohárral. Sárika is elfogyasztotta a macskaeledelt. A fiúk elindultak az iskolába, az úton elnyalták a jégkrémet, az iskolában megették a lekvároskenyereket, vettek a büfében egy-egy kólát. Majd hazamentek, megírták a házifeladatot, megebédeltek, és kimentek focizni. Sárika megdöglött.

Mivan?

Judit jól bekente Áront naptejjel, feladott rá még egy kis sapkácskát, nehogy egyetlen fiacskája napszúrást kapjon, kezébe adta a kis vödröt, ásót, ő maga pedig egy vaskos ponyvaregénnyel befeküdt a napernyő alá. Minden lapozásnál ránézett a parton játszó fiúra – Áron épp azt figyelte, hogy a homokból épített csatornában hogy úszkálnak a csónaknak kinevezett piciny fadarabok.

Később nem tudta elmondani, hogy történhetett. Két nyugalmas óra a strandon – a tenger habjait békésen fodrozta a lenge szél, az ég is tisztán kéklett, egyszóval minden csodálatos volt. Honnan is sejthette volna, hogy egy hatalmas hullám a semmiből rácsap a kis Áronra, és magával rántja a mélybe. A tompa sikolyra felugrott a földről, s idegesen a vízhez rohant. Áront sehol nem látta. Aztán a víz színére bukott a fiú, majd újra a mélybe. Be akart menni utána a vízbe, de nem tudott úszni. Páni félelmében az egekbe emelte karjait és remegve kiáltott fel. “Add vissza a fiamat!”

Áront a hullámok dobálták, felemelték, majd letaszították, mint egy tehetetlen csónakot. Judit, a rémülettől dermedten, sírva könyörgött. “Tudod, hogy nem tudok úszni! Azt is, hogy nem vagyok valami vallásos. De ha visszaadod őt nekem, esküszöm, megjavulok, és soha többé nem kérek Tőled semmit!”

Amikor Áron már vagy tizedszer a felszínre bukott, egy jótékony hullám a partra lökte. Az anya rohant a fiához, felkapta, ölelte, csókolta, majd maga elé állítva megvizsgálta - mindenhol ép, és egészséges, nem esett baja. Felnézett az égre. “És a sapkával mi lesz?”

(N.L.: Reklamation)

Te türelmes vagy? Vársz, amíg kell, hallgatsz, amíg kell, tűrsz amíg, és amennyit csak kell? Minden kellemetlenséget panasz és ellenszegülés nélkül el tudsz viselni? Te türelmes vagy.
Minden élettelen türelmes. A kő nem nyavajog, nem szegül ellen se szélnek, se a folyó áramlatának. Egyes élőlények is türelmesek. A mammutfenyő például nő. Jöjjön vihar, jöjjön átmeneti szárazság - nő. Ha kivágják, vagy elpusztul valami egyéb természetadta esemény hatására, akkor nem nő tovább. De ezt is némán, panasz nélkül tűri, nem próbál meg ellenállni. Ez valóban így van? A tudat és tudatalatti rózsái különböző színűek? Várok. Már egy csokornyi nőtt - de színvak vagyok..